Teherán tartomány Irán politikai, gazdasági és kulturális szíve. Az azonos nevű fővárossal együtt több mint 15 millió embernek ad otthont, és az ország legnagyobb népsűrűségével rendelkezik. Itt találhatók a központi kormányzati intézmények, a legnagyobb egyetemek, valamint a legjelentősebb ipari és szolgáltató központok.

A régió az Elburz-hegység déli lábánál terül el, és ötvözi a modern nagyvárosi építészetet a hagyományos bazárokkal és történelmi helyszínekkel. Teherán gazdasági dominanciája az ország egészéből vonzza a munkakeresőket, és folyamatosan erősíti az urbanizációt.

Az Irán északkeleti részén fekvő Razavi Horászán a síita iszlám vallási központja. Mashhad tartományi fővárosban található Imam Reza szentélye – a világ egyik leglátogatottabb zarándokhelye, amelyet évente több mint 20 millióan keresnek fel. Ez a vallási jelentőség a régiót a zarándok- és vallási turizmus fontos gazdasági csomópontjává teszi.

A spirituális dimenzión túl a tartomány mezőgazdaságilag és iparilag is jelentős. A sáfrány, a pamut és a cukorgyártás meghatározza a vidéki területek gazdaságát. Neyshabur híres történelmi romjairól és a neves költőről, Omar Khayyámról.

Iszfahán Irán egyik legjelentősebb tartománya – történelmileg, kulturálisan és iparilag egyaránt. A tartomány székhelyét a világ egyik legszebb városának tartják, és itt található a Naqsh-e Jahan tér, a Föld egyik legnagyobb történelmi városi tere, amely az UNESCO világörökség része. A városképet pompás szafavida mecsetek, hidak és paloták határozzák meg.

Ezzel párhuzamosan Iszfahán modern ipari és technológiai központ is. Az acélművek, a petrolkémia és a textilipar Irán egyik legfontosabb gazdasági központjává teszik a tartományt. Kásán világszerte híres szőnyegeiről és rózsaolaj-desztillációjáról.

Fárs Perszia történelmi magterülete és az akhaimenida civilizáció bölcsője. Itt találhatók Perszepolisz romjai, a Perzsa Birodalom ceremoniális fővárosa, és a tartomány az UNESCO világörökség része. Fárs kulturális és identitásképző jelentőségét az egész iráni nemzet számára aligha lehet túlbecsülni.

Siráz, a tartomány fővárosa, a költők, a rózsák és a bor városaként híres – Hafez és Szádi, a perzsa líra két legnagyobb alakja, itt nyugszanak. Gazdaságilag a mezőgazdaság, a turizmus és a petrolkémiai ipar játszik fontos szerepet. A régió jelentős mennyiségű búzát, gyapotot és citrusféléket termel.

Khuzestan Irán olajban leggazdagabb régiója, és gazdaságilag rendkívül fontos az ország számára. A tartományban található az iráni kőolajkészletek nagy része, valamint olyan fontos petrolkémiai létesítmények, amelyek jelentős mértékben finanszírozzák az állami költségvetést. Ahvaz, a tartomány fővárosa, a Karun folyó partján fekszik, és fontos ipari és kereskedelmi központ.

Történelmileg Khuzestan az elámi civilizáció központja volt. Olyan városok, mint Shushtar történelmi vízlétesítményeivel (UNESCO világörökség) és Abadan finomítói múltjával, a régió sokszínű örökségét képviselik. A tartomány etnikailag is sokszínű – arab nyelvű lakosság, lurik és perzsák élnek itt egymás mellett.

Kelet-Azerbajdzsán Irán északnyugati részén ipari és kulturálisan erős régió, amelynek többségi lakossága azeri-török. Tabriz, a tartomány fővárosa, az ország egyik legjelentősebb metropolisza, és kereskedelmi központként több ezer éves múltra tekint vissza. Tabriz történelmi bazárja az UNESCO Világörökség része, és a világ egyik legnagyobb fedett piacának számít.

Ipari szempontból a tartomány erős az autóipar, a gépgyártás, a petrolkémia és a textilgyártás területén. A Törökországhoz és Azerbajdzsánhoz való földrajzi közelség fontos határ- és tranzitközponttá teszi a régiót. Kulturálisan az azeri örökség nyelvben, zenében és a lakosság hagyományaiban is meghatározó.

Mázandarán a Kaszpi-tenger partján Irán legsűrűbben lakott és legszebb fekvésű tartományai közé tartozik. A mérsékelt, párás éghajlat a térséget Irán mezőgazdasági kertjévé teszi – itt bőségesen terem a rizs, a tea, a citrusfélék és az olajbogyó. A Kaszpi-tenger déli partvidékének erdei ökológiailag egyedülállóak az egyébként száraz régióban.

A turizmus egyre fontosabb szerepet játszik: Teheránból és más nagyvárosokból érkező városlakók népszerű közeli üdülőhelyként keresik fel a tengerparti régiót. Szári, a tartományi főváros, és Babol jelentős közigazgatási és kereskedelmi központok, míg Noshahr kikötővárosként működik.

Nyugat-Azerbajdzsán Törökországgal, Irakkal és az Azerbajdzsáni Köztársasággal határos, és etnikailag és kulturálisan sokszínű határvidék. Az Urmia-tó, amely valaha a világ egyik legnagyobb sós tava volt, a tartomány szívében fekszik – drámai visszahúzódása az éghajlatváltozás és a túlzott vízkivétel miatt a térség egyik legsúlyosabb ökológiai problémája.

A lakosságot azeri törökök, kurdok és asszírok alkotják, ami a kulturális sokszínűséget tükrözi. Urmia, a tartomány fővárosa, fontos kereskedelmi központ. Mahabad történelmi jelentőségű mint a Mahabádi Köztársaság (1946) egykori központja. A mezőgazdaság, különösen a gyümölcstermesztés, központi gazdasági ágazat.

Kermán messze Irán egyik legnagyobb területű tartománya, és nyersanyagokban gazdag gazdaságáról ismert. A régió jelentős réz-, vasérc- és szénlelőhelyekkel rendelkezik. A Rafszandzsán melletti Sarcheshmeh rézbánya a világ egyik legnagyobb ilyen létesítménye, és az iráni bányászat egyik központi pillére.

A tartományi főváros, Kermán történelmi palotáiról, mecseteiről és hagyományos szőnyegszövéséről ismert. Bam, a névadó fellegvárával (UNESCO világörökség) 2003-ban egy pusztító földrengés következtében súlyosan megsérült, azóta újjáépítik. Jiroftnak régészeti jelentősége van, mint egy korai civilizáció lehetséges bölcsője.

Alborz Irán legfiatalabb és legkisebb tartománya, amelyet 2010-ben választottak le Teherán tartományról. Kicsiny területe ellenére az ország legsűrűbben lakott régiói közé tartozik. A tartomány fővárosa, Karaj, több mint 1,6 millió lakosával Irán egyik legnépesebb városa, és a főváros nyugati szatellitvárosaként működik.

Teherán közelsége és a jó közlekedési hálózat miatt Alborz vonzó ipari és lakóhelyi központ. Számos ipari vállalat, raktár és gyártóüzem telepedett meg a régióban. Az Elburz-hegység emellett lehetőséget kínál téli sportokra és természetjáró turizmusra.

Gilan Irán zöld tengerparti ékköve a Kaszpi-tenger mellett. A párás-szubtrópusi éghajlat buja növényzetet, kiterjedt erdőket és termékeny mezőgazdaságot biztosít a régiónak. A rizs a legfontosabb mezőgazdasági termék, ezt követi a tea – Gilan az iráni tea fő termőterülete. A tenger és a hegyek között fekvő festői táj emellett sok turistát is vonz.

Rasht, a tartomány fővárosa, Irán kulináris fővárosaként ismert, és az UNESCO a gasztronómia kreatív városává nyilvánította. Bandar E Pahlavi városa a Kaszpi-tenger legfontosabb iráni kikötője és jelentős kereskedelmi központ. A régiót erősen sajátos kulturális identitás jellemzi, élénk gilaki örökséggel.

Kermánsáh Irán nyugati részén kivételes történelmi mélységgel és stratégiai fekvéssel rendelkező régió. A Behisztun-emlékmű – I. Dareiosz király egyik legfontosabb óperzsa felirata – ebben a tartományban található, és az UNESCO világörökség része. A régió évezredeken át Mezopotámia és az iráni fennsík közötti csomópont volt.

A lakosság többsége kurd és síita iszlám hátterű. Kermánsáh jelentős kereskedelmi és ipari város petrolkémiai üzemekkel és mezőgazdasági vállalkozásokkal. A tartomány Irakkal határos, ami különös geopolitikai jelentőséget ad neki. Iszlámábád-e Gharb és Szongor fontos regionális központok.

Hormozgán Irán legfontosabb kikötői és kereskedelmi tartománya a Perzsa-öböl és a Hormuzi-szoros mentén – a világ egyik stratégiailag legfontosabb tengeri szorosa. Bandar Abbas Irán legnagyobb és legfontosabb tengeri kikötője, és az ország teljes külkereskedelmének központja. A Hormuzi-szoroson keresztül halad a globális kőolajkereskedelem jelentős része.

Qeshm szigete a Perzsa-öböl legnagyobb szigete, és egy szabadkereskedelmi övezetnek ad otthont, amely külföldi befektetőket vonz. A régió emellett egyedülálló partvidékéről, mangrove-erdeiről és a színes hagyományos dhow hajóiról ismert. Minab jelentős mezőgazdasági és halászati központ.

Golestán Irán északi részén található, mezőgazdaság által meghatározott régió, jelentős ökológiai sokféleséggel. A tartomány az Elburz-hegység előterétől egészen a türkmén határ menti síkságokig terjed. A Golestán Nemzeti Park Irán egyik legrégebbi és fajgazdagabb védett területe, valamint a kaszpi tigris (ma már kihalt) és más ritka állatok élőhelye.

A lakosság etnikailag vegyes: türkmének, perzsák és kazahok élnek a térségben. Gorgan, a tartomány fővárosa, fontos közigazgatási és oktatási központ. Gonbad-e Kavus a névadó tornyáról ismert – a világ egyik legmagasabb téglatornya (UNESCO Világörökség). A gazdaságot a búza-, gyapot- és repcetermesztés uralja.

Markazi – magyarul „a központi tartomány” – Irán szívében fekszik, és kis mérete ellenére iparilag rendkívül jelentős. A tartomány fővárosa, Arak, az ország egyik legfontosabb ipari központja jelentős hadiipari, petrolkémiai és gépipari üzemekkel. A régió jól kiépített infrastruktúrával rendelkezik, és közlekedési csomópont Teherán és az ország déli része között.

Saveh gránátalma-termesztéséről és történelmi karavánszerájairól ismert. A tartomány az iráni nukleáris iparban is szerepet játszik – Arakban található egy nehézvizes reaktor. Összességében az ipari termelés erősebben meghatározza a régió gazdasági profilját, mint a mezőgazdaság vagy a turizmus.

Kom Irán síita iszlámjának vallási szíve, és otthont ad Fatima Ma’szúma szentélyének, aki a nyolcadik imám testvére. A város a legfontosabb síita vallástudósok székhelye, valamint a világ minden tájáról érkező több ezer teológushallgató képzési központja.

Politikailag Kom óriási befolyással bír az Iráni Iszlám Köztársaságban – számos vezető klerikus és politikus származik ebből a városból. Gazdaságát a vallási turizmus és egy növekvő ipar jellemzi. Kom egyben az iráni Fordow nukleáris létesítmény fontos helyszíne is.

Kazvin, az ország északnyugati részén található, gazdag történelemmel rendelkezik, mint a Szafavida Birodalom egykori fővárosa. A 16. században a város Irán politikai és kulturális központja volt, mielőtt a fővárost Iszfahánba helyezték volna át. Ez az örökség ma is pompás mecsetekben, palotákban és bazárokban látható.

Ma a tartomány fontos ipari és tranzitközpont. Kazvin a Teherán és az ország északnyugati része közötti fő közlekedési útvonalon fekszik. Jelentős ágazatok közé tartozik az élelmiszer-feldolgozás, a textilipar és a gépgyártás. Takisztán szőlőtermesztéséről ismert – Irán egyik legrégebbi bortermelő vidéke. Ábik ipari központtá fejlődött.

Jazd Irán középső sivatagának közepén fekszik, és a világ egyik legrégebben folyamatosan lakott városának számít. A jellegzetes agyagarchitektúra, az óváros labirintusszerű utcái és a hatalmas szél tornyok (Badgir) tették Jazdot 2017-ben UNESCO világörökségi helyszínné. A város a zoroasztrianizmus egyik központja is – az Iránban megmaradt zoroasztriánus közösség főként itt koncentrálódik.

Jazd ismert selyemszövéséről, édességeiről (különösen a Qotab és a Baqlava) valamint egyedi vízgazdálkodásáról, a történelmi Qanat-rendszerről. Ardakán és Meybod történelmi városok jelentős kulturális örökséggel. A régió száraz, de a modern vízinfrastruktúra révén egyre inkább mezőgazdasági célokra is használják.

Hamadán a világ egyik legrégebbi városa, és megfelel az ősi Ekbatanának, a médek és az Akhaimenidák nyári rezidenciájának. A régió történelme több mint 3000 évre nyúlik vissza, és a régészeti leletek tanúsítják e város jelentőségét Nyugat-Ázsia politikai és kulturális központjaként. Avicenna (Ibn Szína) mauzóleuma, a világ legjelentősebb filozófusának és orvosának emlékhelye, Hamadánban található.

A tartomány a Zagrosz-hegységben, 1800 méter feletti magasságban fekszik, ami hideg, havas teleket eredményez. A mezőgazdaság (gabona, burgonya), a bőripar és a szőnyegszövés fontos gazdasági ágazatok. Malajer a térség egyik további ipari központja, míg Nahavand történelmi jelentőségű csatatérként ismert, ahol 642-ben fontos ütközet zajlott.

Szemanán Irán egyik legnagyobb tartománya terület szerint, ugyanakkor az egyik legritkábban lakott is. A régió Irán északi központi fennsíkján húzódik, és magában foglalja a Nagy Sóstó sivatag (Dasht-e Kavir) részeit. Az éghajlat rendkívül kontinentális – a forró, száraz nyarak és a hideg telek határozzák meg a mindennapokat.

Sahrud a tartomány fővárosa, Szemanán után a legfontosabb központ, és egy rangos egyetem székhelye. Damghán Irán egyik legrégebbi városa, és jelentős történelmi mecseteknek ad otthont. Garmszar stratégiai fekvésű a Teherán–Mashhad autópálya mentén, és ipari valamint logisztikai központtá fejlődött.

Irán legészaknyugatibb részén, Ardabil egy hegyvidéki tartomány hideg éghajlattal és erőteljes azerbajdzsáni kultúrával. A tartományi főváros, Ardabil, otthont ad a Sah Safi al-Din szentélynek, az UNESCO Világörökség részének, amely a Szafavida-dinasztia alapítójának mauzóleumaként kiemelkedő történelmi jelentőséggel bír.

A régió festői hegyvidéki tájairól, termálforrásairól és a Szabalan-vulkánról (4 811 m) ismert. Meshginshahr és Khalkhal fontos regionális központok. Parsabad Azerbajdzsán és Oroszország határán fekszik, és határközpontként szolgál. A gazdaságot a mezőgazdaság és az állattenyésztés uralja.

Zanjan Irán északnyugati részén fekszik, Qazvin, Hamadan és Ardabil tartományok között. A tartományt mezőgazdasági és ipari jelleg egyaránt meghatározza, és jelentős ólom-, cink- és más fémlelőhelyekkel rendelkezik. Az Angouran bánya a világ egyik legnagyobb cink- és ólombányájának számít.

Zanjan tartományi főváros híres a művészi késkészítéséről és a csomózott szőnyegeiről. Soltaniyeh, egy kisebb város a tartományban, az Öljeitü kán 14. századi mauzóleumának ad otthont – az építészet remekművének és UNESCO világörökségi helyszínnek. Abhar és Khorramdarreh a tartomány további gazdasági központjai.

Dél-Horaszán az ország délkeleti részén fekvő, ritkán lakott sivatagi és hegyvidéki tartomány, amely Afganisztánnal határos. A régiót földrajzilag a Dasht-e Lut sivatag határozza meg – ez a Föld egyik legforróbb és legszárazabb területe (UNESCO világörökség). A gazdaság a mezőgazdaságra (sáfrány, borbolya, gyapot) és a bányászatra épül.

Birjand, a tartomány fővárosa, a régió kulturális és közigazgatási központja. Tabas, amely történelmi kertjéről ismert, 1978-ban egy pusztító földrengésben szinte teljesen elpusztult. Ferdows fontos mezőgazdasági központ, és a híres perzsa költő névadója.

Bushehr a Perzsa-öböl északi partján fekszik, és Irán egyik legfontosabb energia- és kikötői tartománya. Az azonos nevű tartományi fővárosban található Irán első atomerőműve, amelyet az 2010-es években orosz segítséggel fejeztek be. Az атомlétesítmény Bushehr-t nemzetközileg ismertté tette, és a polgári atomenergia iránti iráni törekvések szimbóluma.

Bushehr kikötője a Perzsa-öböl térségének fontos áruforgalmi központja. Borazjan növekvő ipari központ petrolkémiai üzemekkel. A régiót trópusi, forró éghajlata, buja mangroveerdői és hagyományos arab–perzsa tengerparti kultúrája jellemzi. A gazdaság halászatra, petrolkémiára és energiatermelésre támaszkodik.

Ilam egy kicsi, de stratégiailag fontos tartomány Irán nyugati részén, az iraki határnál. A régiót túlnyomórészt a Zagrosz-hegység vonulatai szelik át, és lur–kurd lakosság lakja. A tartományt az iráni–iraki háború (1980–1988) idején különösen súlyosan érintették, és a konfliktus következményeit a mai napig viseli.

A tartományi főváros, Ilam, szerény közigazgatási és kereskedelmi központ. Dehlorán és Mehrán közel fekszenek az iraki határhoz, és stratégiai jelentőségük van a határforgalom szempontjából. A gazdaság az olajkitermelésre, az állattenyésztésre és a korlátozott mezőgazdaságra épül. A földgázkészletek fejlődési lehetőséget kínálnak.

Ez a hegyvidéki tartomány Irán déli részén az ország egyik legkevésbé lakott és legelszigeteltebb régiója. A Zagrosz-hegység zord, hegyes terepe uralja a tájat. A lakosság, amely túlnyomórészt lur népcsoportokból áll, erős nomád hagyományokkal rendelkezik.

Yasuj a tartományi főváros és a legfontosabb városi központ. Dogonbadan (más néven Gachsaran) az olajmezői miatt jelentős. A régió infrastruktúrahiánnyal és gazdasági marginalizációval küzd. Ennek ellenére a látványos hegyvidéki táj ökoturisztikai lehetőségeket kínál.

Chaharmahal és Bakhtiari egy magashegyi tartomány Irán középnyugati részén, amelyet látványos zagroszi tájai, hűvös nyarai és havas telei tesznek ismertté. A tartomány a bakhtiariak hazája, Irán egyik legnagyobb nomád törzsszövetségéé, akik híresek a nyári és téli legelők közötti szezonális vándorlásaikról.

Shahrekord, Irán legmagasabban fekvő tartományi székhelye, több mint 2000 méteres magasságban fekszik. A régió több fontos iráni folyó forrásvidéke, köztük a Karuné, Irán leghosszabb folyójáé. A gazdaságot a mezőgazdaság (burgonya, árpa) és az állattenyésztés jellemzi. Borujen és Lordegan további regionális központok.

A nyugat-iráni Kurdisztán tartomány erős, önálló kulturális identitással rendelkezik. A többségében kurd lakosság gazdag hagyományokat ápol a nyelv, a zene, a kézművesség és a viselet terén. Politikai szempontból a régiót történelmileg feszültségek jellemezték a kurd autonómiatörekvések és a központi állam között.

Szandandzs, a tartomány fővárosa, élénk kulturális központ jelentős zenei életével – a régió kurd zenéje dallamosságáról és lírai mélységéről híres. Szakkesz az iráni Kurdisztán egyik legfontosabb városa és gazdasági központja. Marivan festői környezetben, egy tó mellett, az iraki határ közelében fekszik, és természeti gazdagságáról ismert. Baneh fontos határkereskedelmi település.